Mondj igent

Tudnál-e csendesen hozzám bújni,
Esténként kedvesen átölelni,
Hallgatni a madarak énekét,
Megcsodálni a fényt, s a naplementét?

Tudnál-e esőben is nevetni,
Egy szúrós fenyőfát megölelni,
Élvezni a pillangók táncát,
Átélni két ember valós nászát?

Tudnál-e táncolni a gyönyörtől,
Könnyezve sírni az örömtől,
S kitárni felém a szívedet,
Hogy megsimogathassam a lelkedet?

Mondj IGEN-t, s akkor talán, a boldogság egyszer majd Rád talál,
Életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál!

Tudnál-e egy szempárból olvasni,
S benne a csillagot meglátni,
Egy érintéseddel átadni,
Mit szavakkal nem tudsz elmondani?

Tudnál-e koldusnak kenyeret adni,
Alamizsnát ha kell, elfogadni,
Tárgyat, s pénzt eszköznek tekinteni,
S a Földet ajkaddal érinteni?

Tudnál-e virágot nem letépni,
Színét és illatát megérezni,
Szirmait boldogan megcsókolni,
Beteg állatot megsimogatni?

Mondj IGEN-t, s akkor talán, a boldogság egyszer majd Rád talál,
Életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál!

Tudnál-e dalt hallani viharban,
Melegedni szivárványsugárban,
Meghallani csendben a szív szavát,
Átélni a teremtést, mint egyetlen csodát?

Tudnál-e hallgatni, ha nem kérdeznek,
Nem sírni akkor, ha elfelednek,
Köszönni, ha nem köszönnek,
Tanulni abból ha megköveznek?

Tudnál e sötétben fényt keresni,
Szavak és tárgyak nélkül szeretni,
Legyőzni izzó tűz parazsát,
Szeretni engem, Istent, s bárki mást?

Mondj igent, s akkor talán, a boldogság egyszer majd Rád talál,
Életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál!

Uninvited

Like anyone would be
I am flattered by your fascination with me
Like any hot blooded woman
I have simply wanted an object to crave
But you're not allowed
You're uninvited
An unfortunate slight


Must be strangely exciting
To watch the stoic squirm
Must be somewhat heartening
To watch shepard meet shepard
But you're not allowed
You're uninvited
An unfortunate slight


Like any uncharted territory
I must seem greatly intriguing
You speak of my love like
You have experienced like mine before
But this is not allowed
You're uninvited
An unfortunate slight


I don't think you unworthy
I need a moment to deliberate

Porn Star Boot Camp

subba.blog.hu

Tök jó zene :)

Internet rádió (vagy valami hasonló)

http://www.jango.com/users/26831854?l=0

Ez über szar :)

http://www.indavideo.hu/video/Hoember_eroszak

Ask me no questions...

and I will tell you no lies.

:)

Kedves Péter!

Örömmel értesítelek, hogy szerelmünk gyümölcse, a kis Péter, megszületett.

Sajnos anyatejem nem lévén szoptató-dajkát kellett alkalmaznom.

Ő kubai származású, így a tejétől gyermekünk bőre szinte teljesen fekete lett.

Erről ugyebár én abszolúte nem tehetek...

A te szerető Anitád

****

Drága édesanyám!

Az imént vettem kézhez Anita levelét, melyben értesít, hogy kisfiúnk született.

Mivel nincs elég anyateje dajka segítségére szorul, aki színes bőrű, és

a tejétől kis unokád bőre is csaknem fekete lett, amiről persze az én

drágám egyáltalán nem tehet.

Remélem te is együtt örülsz velünk.

Ölel fiad, Péter

****

Édes fiam!

A te születésedkor én pontosan ugyanúgy jártam, mint most a te Anitád.

Elapadt a tejem, ezért téged tehéntejjel kellett tápláljalak.

Valószínűleg ettől lettél te ekkora marha...

Amiről persze én egyáltalán nem tehetek.

Csókol Anyád

Funny drawings

Prince of Persia

It's time to even the scales...

Minden most kezdődik el

Lángoló ajtók
Izzadó falak
Egy perc és a hajtók
Ránk rontanak
Ők nem alszanak

Éberedj fel, kedves
Már közel járnak
Azt hittük nem lesz
Vége a világnak
Van hátra pár nap

Minden most kezdődik el
Ahogy dobban a szíved
Minden most kezdődik el
Ahogy hinni sem mered
Nem ringatlak már soká
Nem ringathatsz már soká
Meneküljünk máshová!
Az ég fölé, a föld alá..
Minden most kezdődik el
Aztán úgyis menni kell
Elfordul rólunk a fény
Aztán nincsen több remény

Ameddig látok
Felborult bábok
A sakktábla szélén
Az Idő végén
Fekszenek békén

Testek a járdán
Mint arcok a párnán
Tükröződve szépen
Hajnali fényben
A kiontott véren

Minden most kezdődik el
Ahogy dobban a szíved
Minden most kezdődik el
Ahogy hinni sem mered
Nem ringatlak már soká
Nem ringathatsz már soká
Meneküljünk máshová!
Az ég fölé, a föld alá..
Minden most kezdődik el
Aztán úgyis menni kell
Elfordul rólunk a fény
Aztán nincsen több remény

(Minden most kezdődik el
Minden most kezdődik el)

Minden most kezdődik el
Ahogy dobban a szíved
Minden most kezdődik el
Ahogy hinni sem mered
Nem ringatlak már soká
Nem ringathatsz már soká
Meneküljünk máshová!
Az ég fölé, a föld alá...
Minden most kezdődik el
Aztán úgyis menni kell
Elfordul rólunk a fény

Majom a ketrecben

Evolution

Rhino Sex

Rhino Birth

Rhino Song

Awakening

Jake's ego tries to talk him into believing him again. But Jake knows and says "I am on to you." The ego is a snake, leads you to hell by deception. This is the devil that the bible mentions; the Pharaoh/Egypt that Moses leads the Israelites from, etc. The worst lie ego has ever told us is that we 'are' him. Ego causes self-hate inner conflict low self esteem bad decisions leads us into hell inner torture guilt pain. Jake says "You don't control me, I control you." Get behind me, satan!

Hősök

Hátrafordult, szemében vad tűz lobogott. Ránézett a többiekre, egy szót sem szólt. Halvány mosoly jelent meg szája sarkában. Tudta, hogy a halálba indul, nincs kiút, nincs menekvés, már nem érdekelte, hős volt és ideje volt bátran élnie és halnia. Erre született, férfi volt, harcos, akinek az egész élete ebbe az egyetlen pillanatba öszpontosult.

Ébresztő - Hősök

Ha Torda fölött felvirrad a nap,
a dzsidások újra támadnak.
Fiam, te átjuthatnál még !
Mondd el: a harc itt véget ért !
Menj, és ébreszd alvó nemzetem!
Mondd, hogy ébredj, ébredj, nemzetem!

Éhség és szomjúság gyötör,
a mellemben dübörgő pöröly.
Ő meghalt Segesvár felett,
meghalt, és itt az üzenet:
Hallod, ébredj, ébredj, nemzetem!
Hallod, ébredj, alvó nemzetem!

Apáról fiúra szálljon,
át hosszú évszázadokon:
Újra és újra ébresztő! - szóljon,
hisz sohasem késő.
Hallod, ébredj, ébredj, nemzetem!
Hallod, ébredj, alvó nemzetem!

Ősök: gyávák és hősök,
ezek voltunk, lásd,
ti sem lesztek más hosszú évek múltán.
Éltünk, pirosló vérünk,
e lázadó vér majd bennetek él
új remények útján.

Ha Torda fölött felvirrad a nap,
a dzsidások majd újra támadnak.
Fiam, a lelkedben a láng!
Vigyázz! A jövőt bíztam rád.
Menj, és ébreszd alvó nemzetem!
Mondd, hogy ébredj, ébredj, nemzetem!

Ősök: gyávák és hősök,
ezek voltunk, lásd,
ti sem lesztek más hosszú évek múltán.
Éltünk, pirosló vérünk,
e sosem nyugvó vér majd bennetek él
új remények útján.

Ébredj !
Ébredj !
Ébredj !
Ébredj !

Ébredj, - szólítlak - ébredj !
E talpalattnyi föld múltad s jövőd. Időd gyorsan elszáll !

Ébredj, - szólítlak - ébredj !
E talpalattnyi föld - múltad és jövőd - őrzi majd, hogy voltál.

Ébredj, - szólítlak - ébredj !
E talpalattnyi föld múltad és jövőd. Időd gyorsan elszáll !

Ébredj, - szólítlak - ébredj !...

Life will go on

Broken skies, heartaches that flowers won’t mend
Say goodbye knowing that this is the end
Tender dreams, shadows fall
Love too sweet, to recall
Dry your eyes, face the dawn
Life will go on

All day long thought that we still had a chance
Letting go, this is the end of romance
Broken hearts find your way
Make it through just this day
Face the world on your own
Life will go on, life will go on

There’ll be blue skies, every true love
Someday I’ll hold you again
They’ll be blue skies in a better world, darlin’

Tender dreams, shadows fall
Love too sweet, to recall
Dry your eyes, face the dawn
Life will go on, life will go on
Broken heart find your way
Make it through just this day
Face the world on your own
Life will go on

Osho Zen

"A létben senki sem felsőbbrendű, és senki sem alsóbbrendű. A fűszál és a csillag tökéletesen egyenlők...
De az ember magasabb rendű akar lenni másoknál, meg akarja hódítani a természetet, ezért folyton harcolnia kell. Minden e miatt a küzdelem miatt olyan bonyolult. Az ártatlan ember az, aki lemondott a küzdelemről; aki többé nem akar felsőbbrendű lenni; aki már nem akarja megmutatni, bebizonyítani, hogy ő nem akárki; aki olyan lett, mint egy rózsaszál, vagy mint egy lótuszlevélen ülő harmatcsepp; aki a végtelen részévé vált; aki eggyé olvadt, eggyé vált az óceánnal, és most már maga is csak egy hullám; akinek fogalma sincs arról, hogy mi az az "én". Az "én" eltűnése az ártatlanság."

When a boy becomes a man.

Mélyülés

Érdekes álmom volt az éjjel, tudtam repülni, mondjuk ez többször előfordult, nem ez az érdekes része. Mindenféle csuda állatka vett körül, kutyusok, meg macskák, madarak, meg még nem is tudom mik voltak, nekem kellett rájuk vigyáznom, mert valaki támadott minket. Volt egy gép, amivel le kellett ásnunk a föld alá. A gép előre ment, ember átmérőjű lyukat vágva a földbe, ami olyan lett, mint egy feneketlen kút. Nagyon mély volt, bele ugrottam a lyukba, majd zuhantam lefelé, féltem, mert tudtam, hogy onnan nem tudok kijönni, de valamiért meg kellett tennem, mert tudtam, hogy más nem teszi meg helyettem és így a helyes. Olyan érzésem volt, hogy csak így menthetem meg a világom. Már majdnem a közepénél jártam, amikor a visszaút elkezdett összeomlani, elkezdett az alagút, amin addig lejöttem beomlani, bezáródni, elfogott a pánik, hogy innen már nem lehet kijutni. Lassú magma folyt mindenfelé a felyem fölött, pillanatra hátra néztem és nem előre, tudtam, hogy azt kellett tennem, hogy ide lejövök, mert ez volt a helyes és kész, de tudtam, hogy nem vagyok elég gyors, hogy kijussak, de a problémát, amiért ide jöttem meg oldottam. Nem volt kiút és életemben először elfogadtam valami kilátástalan helyzetet. Valami nagyon furcsa határtalan nyugalom szált meg egy pillanatra. Elfogadni a halál közeledtét és, hogy semmit sem tehetek ellene. Félni azt jelenti, hogy talán meghalsz, de nem tudod mikor és állandóan a kiutat keresed, elfogadni pedig azt, hogy tudod, hogy megfogsz halni, nincs küzdelem ellene, mert semmi értelme. Az alagút egyre jobban beomlott, a nyugalom egyre jobban elöntött, majd sajnos a halál pillanata nem következett be, vagy legalábbi nem emlékszem rá, mert az álom véget ért én pedig az ágyamban fekve ébredtem. Ennyi volt az álmom. Úgy látszódik, hogy nálam a mélyülést az agyam álmokat generáló része szószerint értette :)

Karmakor from my brother

"Csak még 2 doboz cigit vigyen el aranyoskám, annyiért nem szólnak a vámosok"

http://www.manning.com/klein/

http://www.manning.com/klein/

Godsmack - Batalla De Los Tambores

Godsmack- Voodoo

Im not the one whos so far away
When I feel the snake bit enter my veins.
Never did I wanna be here again,
And I dont remember why I came.

Candles raise my desire,
Why Im so far away.
No more meaning to my life,
No more reason to stay.

Freezing, feeling,
Breathe in, breathe in...
Im coming back again...

[repeat chorus]

Hazing clouds rain on my head,
Empty thoughts fill my ears.
Find my shade by the moonlight,
Why my thoughts arent so clear.

Demons dreaming,
Breathe in, breathe in...
Im coming back again...

[repeat chorus 4 times]

Voodoo, voodoo, voodoo, voodoo.
[repeat]

[so far away...
Im not the one whos so far away...
Im not the one whos so far away...
Im not the one whos so far away...]

Szomorú vasárnap (Gloomy Sunday)

The winner takes it all

I don't wanna talk
About the things we've gone through
Though it's hurting me
Now it's history
I've played all my cards
And that's what you've done too
Nothing more to say
No more ace to play

The winner takes it all
The loser standing small
Beside the victory
That's her destiny

I was in your arms
Thinking I belonged there
I figured it made sense
Building me a fence
Building me a home
Thinking I'd be strong there
But I was a fool
Playing by the rules

The gods may throw a dice
Their minds as cold as ice
And someone way down here
Loses someone dear
The winner takes it all
The loser has to fall
It's simple and it's plain
Why should I complain.

But tell me does she kiss
Like I used to kiss you?
Does it feel the same
When she calls your name?
Somewhere deep inside
You must know I miss you
But what can I say
Rules must be obeyed

The judges will decide
The likes of me abide
Spectators of the show
Always staying low
The game is on again
A lover or a friend
A big thing or a small
The winner takes it all

I don't wanna talk
If it makes you feel sad
And I understand
You've come to shake my hand
I apologize
If it makes you feel bad
Seeing me so tense
No self-confidence
But you see
The winner takes it all
The winner takes it all...

Harcosok klubja a Mátrixban

Péntek éjjel a Bécs-Belgrád nemzetközi vonaton

Felmentem a vonatra, éjjel fél 12 volt. Szabadkáig akartam menni, négy óra út. Gondoltam majd egy jót alszom. Találtam egy kupét, ahol még nem volt senki. Bementem szépen lepakoltam. Pár perc sem telt el, erre egy hatalmas fekete ember áll az ajtóban és szerbül megkérdezi, hogy szabad-e a hely. Mondom neki, hogy nyugodtan. Azt, hogy fekete, úgy értem, hogy teljesen fekete, ében fekete bőr, fekete haj, mélyfekete szemek, és az ember hatalmas volt, én sem vagyok kicsike, de ő tényleg nagy darab volt. Meglepett hát még az, hogy szerbül beszélt. Egy barátja kisérte ki, akitől elbúcsúzott. Mikor beült, beszédbe elegyedtem vele. Angolul beszéltünk, mesélte, hogy szeret vonatozni, mert sok mindent lát, szereti a tájat nézni. Nagyon szimpatikus ember volt. Nem sok idő telt el és egy újabb arc jelent meg az ajtóban. Egy angol úriember tiszta angolsággal kért helyet közöttünk. Mint kiderül Dél-Afrikában született, nagyon szerette a politikát, mert csak arról tudott beszélni, amikor beszélgettünk. Ők ketten többet beszélgettek és nem tudom, hogy de kitalálta, hogy a fekete fickó kongói. Érdekes, hogy mindketten Belgrádban élnek. Beszélgettünk, beszélgettünk, majd az angol megkérdezte a másikat, hogy mit dolgozik. Mint kiderült, ő Belgrád kongói nagykövete. Gondoltam magamban bakker!!! A fickó nagyon laza volt, hülyéskedett, viccelődött, nagyon szimpatikus volt. Az angol meg imádta a politikát. Amikor a határra értünk, jöttek a magyar vámosok. Benyit a nő, "útleveleket ellenőrzésre kérem előkészíteni". Ránéz fekete barátunkra, majd mikor meglátja az útlevelét, megnézni és elkezd kiabálni: "Sanyi, ide nézz, itt egy kongói!!! Ez alapból vizumköteles, nem?! Jé, de ez hivatalos útlevél, szóval nem érdekes." Tényleg ő volt a nagykövet. Ellenőriztek minket. Átértünk a szerb oldalra. Látja az útlevelét, majd kérdi a szerb határőr:
- Visa?
- Ma ne treba meni visa, ja sam pravi Sumadinac. (Nem kell nekem vizum és igazi Sumadiai ember vagyok.) mondta a fekete ember tiszta szerbséggel, utalva szerbia Belgrádtól délre lévő vidékére.
A rendőr ránéz majd elneveti magát:
- Nisam znao, da Sumadinci tako izgledaju. (Nem tudtam, hogy a Sumadiaiak így néznek ki).

Mindenesetre kellemes élmény volt. Láttam, hogy az igazán jó emberek, vezetők az embert látják bennünk, nem a tárcánkat, vagy a munkánkat, vagy, hogy milyen nyelvet beszélünk. Nem próbálják magukat többnek mutatni, mint, amik. Nem a híreket vagy a politikát szajkózzák mint angol barátunk, hanem nevetnek, viccelnek, játszanak és jól érzik magukat a hasonszörűekkel. Ide mindig lehet menni, ez nem egy zártkörű klub vagy bármi hasonló hülyeség, az emberek közé bárkit szívesen felvesznek, aki képes azzá válni.

From my brother

Warning: If you are reading this then this warning is for you. Every word you read of this useless fine print is another second off your life. Don't you have other things to do? Is your life so empty that you honestly can't think of a better way to spend these moments? Or are you so impressed with authority that you give respect and credence to all that claim it? Do you read everything you're supposed to read? Do you think every thing you're supposed to think? Buy what you're told to want? Get out of your apartment. Meet a member of the opposite sex. Stop the excessive shopping and masturbation. Quit your job. Start a fight. Prove you're alive. If you don't claim your humanity you will become a statistic. You have been warned...

- Tyler Durden ('Fight Club' - 1999)

There is something about yourself that you don't know. Something that you will deny even exists, until it's too late to do anything about it. It's the only reason you get up in the morning. The only reason you suffer the shitty puss, the blood, the sweat and the tears. This is because you want people to know how good, attractive, generous, funny, wild and clever you really are. Fear or revere me, but please, think I'm special. We share an addiction. We're approval junkies. We're all in it for the slap on the back and the gold watch. The hip-hip-hoo-fuckin' rah. Look at the clever boy with the badge, polishing his trophy. Shine on you crazy diamond, because we're just monkeys wrapped in suits, begging for the approval of others.

- Jake Green ('Revolver' - 2005)

I am...

I am your spoken truth
I am the lies in you
I'm gonna make you shine in everything you do
I am your lighted way
And I'm your darkest day
I'm here to help you see you can rely on me

Just consider me your friend
I am until the end
Can I guarantee you life?
I don't think I can

This isn't the life for me
This isn't the way I wanna be
And let me tell you
Death will come when I'm good and ready

I am your peace of mind
Confusing all your time
I'm running through your veins, I am your pain
I thought by now you'd know
I'll never let you go
It's time you recognize I am the devil's eyes

Just consider me your friend
I am until the end
Can I guarantee you life?
I don't think I can

This isn't the life for me
This isn't the way I wanna be
And let me tell you
Death will come when I'm good and ready

This isn't the life for me
This isn't the way I wanna be
And let me tell you
Death will come when I'm good and ready

(Background)
(Death will come when I'm good and goddamn ready)

Take me by my hand
And let me show you what I am
I'm taking control again
Now I know I can
Take you back to where it all began
'Cause I am

This isn't the life for me
This isn't the way I wanna be
And let me tell you
Death will come when I'm good and ready

This isn't the life for me
This isn't the way I wanna be
And let me tell you
Death will come when I'm good and ready

Megmenteni valakit...

Másokat akartam megmenteni, pedig még magamat sem tudom.

A mélypont elérése nem egy hétvégi jóga kurzus

Soha-se-mondd!

Soha-se-mondd!
Soha-se-mondd!

Soha se mondd!
Hogy túlvagy már mindenen.
Soha se mondd, hogy tovább már nincs nekem.
Mindig van új és újabb, hát várd a csodát.
És soha se mondd, hogy nincs tovább!

Soha se mondd!
Hogy túlvagy már mindenen.
Nem jöhet új,
Az életben hirtelen,
Soha se mondd, hogy vége,
Hogy nem érdekel.
A mindenen túl , a Zorall jön el.

Refr. Soha se mondd, hogy vége,
Csak azt mondd, hogy ennyi megérte.
És ha megérte jöhet egy pont,
Míg mondanod kell, óh, mondd!

Refr. 1x

Soha se mondd,
Hogy túlvagy már minden,
Soha se mondd,
Hogy tovább már nincs nekem.
Soha se mondd, hogy vége,
Hogy nem érdekel,
A mindenen túl, a Zorall jön el.

Refr.

Értelmetlenség

Tegnap este nagyon magam alatt voltam. Előfordul velem. A hangulatom állandóan változik, a mélységesen nyugodtól a teljes idegbajig. Az egyetem alatt nagyon fanatikus voltam, meg előtte is. Általános iskolában generáció tanulója, középsuliban egyike a legjobbaknak, de csak tanulásban. Sajnos egyéb dolgok nagyon nem mentek, a sportok sem nagyon, főleg a csapatsportágak nem mentek, egyedül még jól elvoltam, úszás, futás, biciklizés, csak ne hasonlítsam magam másokhoz, mert akkor bizony messze elmaradtam. Egyetem alatt is tele voltam nagy tervekkel, mindent ki találtam forgatókönyvet írtam szinte az egész életemre. Most meg bakker nem tudom mi lett. Átestem a ló túloldalára. Fáj a májam mindenre. Nem tervezgetem, amikor meg elkezdek, akkor pár perc után észreveszem, hogy ennek semmi értelme, meg az egésznek semmi értelme. Néha az jut eszembe, hogy egyszerűbb lenne meghalni, mert amúgy meg rohadt unalmas lehet az élet. Elvagy. Csinálod a szar biorobotos életed, néha vannak jó pillanatok, de bakker, minek, ha egyszer úgy is vége lesz? Minek tennék bármit? Bakker, emlékszem régen, amikor nyulakat tartottam kellett csinálni nekik egy ideiglenes ketrecet, de azt nem csináltam meg rendesen, mert úgy voltam vele, hogy minek, aztán meg kiszabadultak a nyuszik és kergettem őket az udvarban, utána kaptak rendes ketrecet. Bakker, az csesz föl, hogy kurvára semmi értelme semmit sem csinálnom. Akkor meg minek?!

Erről ennyit...

Na csá, a Lala lelépett!

Love of my life

Love of my life, you hurt me,
You broken my heart, now you leave me.

Love of my life cant you see,
Bring it back bring it back,
Dont take it away from me,
Because you dont know what it means to me.

Love of my life dont leave me,
Youve stolen my love now desert me,

Love of my life cant you see,
Bring it back bring it back,
Dont take it away from me,
Because you dont know what it means to me.

You will remember when this is blown over,
And everythings all by the way,
When I grow older,
I will be there by your side,
To remind how I still love you
I still love you.

Hurry back hurry back,
Dont take it away from me,
Because you dont know what it means to me.

Love of my life,
Love of my life.

Working Class Hero

As soon as your born they make you feel small,
By giving you no time instead of it all,
Till the pain is so big you feel nothing at all,
A working class hero is something to be,
A working class hero is something to be.
They hurt you at home and they hit you at school,
They hate you if you're clever and they despise a fool,
Till you're so fucking crazy you can't follow their rules,
A working class hero is something to be,
A working class hero is something to be.
When they've tortured and scared you for twenty odd years,
Then they expect you to pick a career,
When you can't really function you're so full of fear,
A working class hero is something to be,
A working class hero is something to be.
Keep you doped with religion and sex and TV,
And you think you're so clever and classless and free,
But you're still fucking peasents as far as I can see,
A working class hero is something to be,
A working class hero is something to be.
There's room at the top they are telling you still,
But first you must learn how to smile as you kill,
If you want to be like the folks on the hill,
A working class hero is something to be.
A working class hero is something to be.
If you want to be a hero well just follow me,
If you want to be a hero well just follow me.

Awake

Wait another minute
Can't you see what this pain has fucking done to me
I'm alive and still kicking
What you see I can't see and maybe you'll think before you speak

I'm alive,
For you I'm awake
Because of you I'm alive
Told you I'm awake,
Swallowing you

Take another second
Turn your back on me
and make believe that you're always happy
It's safe to say you're never alive
A big part of you has died and by the way,
I hope you're satisfied

I'm alive,
For you I'm awake
Because of you I'm alive
Told you I'm awake,
Swallowing you

I'm alive,
For you I'm awake
Because of you I'm alive
Told you I'm awake,

(go)

tearing it back, unveiling me
taking a step back so i can breathe
hear the silence about to break
fear resistance when im awake

tearing it back, unveiling me
taking a step back so i can breathe
hear the silence about to break
fear resistance when im awake




arrrrr



OH YEAH

AH YEAH

I'm alive,
For you I'm awake
Because of you I'm alive
Told you I'm awake,
Swallowing you

I'm alive,
For you I'm awake
Because of you I'm alive
Told you I'm awake,
Swallowing you

Hősök

Kiskoromban, ha valami bajom volt, elég volt, ha anyukám talált a tévében egy rajzfilmet, leültetett elé és pár perc múlva már el is merültem az álomvilágba. A játékok, a könyvek, a filmek, mind mind menekülés volt a valóság elől. Okés, természetes dolog, hogy valaki, játszik, olvas, vagy filmet néz, de nem annyira, hogy a filmek egy kategóriáját a haverjai elnevezzék "Vékony filmeknek" vagy, hogy a szuperhősök, az ideológiákat tartalmazó filmek vagy a Dűne világának rabjává váljon. Számítógépjáték buzi is voltam. Emlékszem mennyit játszottam, mennyit jártam a képzelt világban. Sci-Fi és kalandregények rabja voltam, ugyanígy a filmeké is. Majd jöttek a sorozatok, akármikor valamit néztem, átvettem egy kicsit a szereplők személyiségéből, a Sopranos után hangoskodtam, Dr. House után irónikus voltam, Dead Zone után látnoki képességeim lettek. Azonosultam a szereplőkkel és az elmémben átéltem a képzelt világot, kalandokat. Kedvenc sorozatom a Smallville, az ifjú Superman kalandjai. Hősöket kerestem, mert hősnek hittem magam, nem tudtam, nem akartam elhinni, hogy az élet csak annyiból áll, amit hétköznapjaimban látok, míg rá nem jöttem, hogy nincsenek is hétköznapok. El kell engednem a Hőseimet, hogy magam válljak Hőssé.

A biztonság illúziója

Hősünk álmokat kergetett. Arról, hogy majd minden tök jó, biztonságos és változatlan lesz. Vágyott mind az anyagi, mind az érzelmi biztonságra, ismertre és állandóra. Viszont ez így nem korrekt. Nem létezik biztonság. Az elme szereti, mert könnyű beleszokni, átlátható, struktúrálható, tervezhető. A tervezhető pedig biztonságos és nem kell félni a kudarctól, a haláltól. Ezért választott olyan munkát, amiről tudta, hogy biztos anyagi forrása lesz (szerencséjére ezt szerette is), ezért ragaszkodott a nőkhöz, hogy mindig lesz valaki mellette, aki szép, szerető és törődő. Viszont ez így nem korrekt. Feladni a vágyainkat, az igazságot, a félelem miatt, ez nem férfihez méltó. Nincs biztonság. Egy pillanat az egész és vége, nem a munkád, nem a tárcád és nem a melletted álló nő vagy. Ideje elfogadni és tovább lépni. Mester Tamás számából idézve: "Engedd el, ami nem kell, nem kell..."

Eljött hát az idő

The time is now. It has to be done, no matter what. This is my path. I have found it and now I am fully committed to it.

Bocsássatok meg kérlek, de önmagam kell, hogy legyek

Szeretni való ember, aki ezt most olvasod kérlek bocsáss meg nekem. Sokszor és sok mindent teszek, tettem és főleg tenni fogok, olyan dolgokat, amik fájnak, mind olyasmi, amit meg kell tanulnotok kezelni. Nem mondhatjátok, hogy ne legyek önmagam ne tegyek úgy, ahogy jónak látom, mert akkor attól fosztatok meg, ami igazi lényem és úgy élni sem tudnék. Soha, senkinek sem akartam ártani, nem vagyok kegyetlen, nem vagyok perverz állat. Csak egy ember vagyok, leendő férfi, aki az útját járja. Ez az én utam és innentől bármit teszek ezért teszem. Fáj nagyon, de meg kell tennem. Kérlek bocsáss meg nekem, szeretlek, de önmagam kell, hogy legyek, ha szeretsz és emiatt fájdalmat okozok neked tudd, hogy nem ellened irányul, hanem magam felé. Meg kell tennem különben olyan életet élnék, amire nem vágyom, olyan helyen lennék, amit nem én választottam és a legfontosabb nem tisztelném magam.

From my brother

Élet, Halál két jóbarát, kéz a kézben jár:)
Ahogy a Nő, ahogy a Férfi,
Ahogy a Káosz, ahogy a Rend.
Play with all your heart and you'll win this game...

A storm is coming...

... our storm.

Élő programok

Tegnap éjjel feküdtem az ágyban, vártam, hogy elaludjak, majd furcsa gondolatok kezdtek el jönni, nevettem hangosan. Bakker, rájöttem, hogy csak egy program vagyok. Az agyam tele van korábban megtörtént élmények összességével, tapasztalatokkal, amik meghatároznak. Hogy lehetnék tudatos, hogy lehetne szabadakaratom, ha nem vagyok üres? Addig, amíg, korábbi élményekkel vagyok tele, addig nem is én vagyok, addig nem is én döntök, mert az dönt, ami még bennem van, befolyásolja a szabadakaratomat. Mint, ahogy Mesterséges Intelligenciából tanultam a neuronháló súlyairól, bakker, ez is olyan tele súlyokkal az egész, le kell dobni ezeket magamról. Kezdem látni a saját programozásom. Az ötlött belém tegnap este, hogy simán el tudom képzelni, milyen lennék, ha nem ezek az emlékek lennének bennem, hanem egy másik életé, erre nem emlékeznék, csak a másikra, az egyetlen, ami állandó önmagam érzése. Ez lehet erősebb vagy gyengébb. Majd láttam magamban az emberek kölcsönhatásait egymással, mint megannyi egymással kommunikáló algoritmus. Mint mikor a Discovery Channelen néztem a gyártott kis harci robotokat küzdeni egymással. Ezek vagyunk mi is, túlélő, egymással kommunikáló, szaporodó, harcirobotok. A nagy egónk miatt többnek hisszük magunkat az állatoknál, de a legtöbb állat sokkal tisztább, kedvessebb, szeretőbb és boldogabb lény mint az átlagember. Ilyenkor eszünkbe jut rögtön, hogy "én nem vagyok átlagember, mindig egy kicsikét az átlag fölé helyeztem magam, egyértelmű, hogy a tudásom, az intelligenciám a képességeim kicsit többek az átlagnál" és nem vesszük észre, hogy ha megkérdezünk másokat a legtöbben így gondolkodnak és ez is átlagossá tesz minket (kivéve akik magukat mások alá helyezik, de akkor meneküljünk, mert a másikban lévő elmevírus minket is megfertőz). Elmevírusokkal vagyunk tele. Pont mint a gépek. A software-ben is van hiba. Programok vagyunk hát mind, tele elmevírusokkal, az agyunkba, a testünkbe ragadva, algoritmusok összesége vagyunk mind, amit a természetes kiválasztódás teremtett, a kémia, a fizika és a biológia kölcsönhatásai.

Harcosok klubja 4 me

Apámat Istenként tiszteltem, majd elhagyott és egész életemben küzdenem kellett vele. Neki kellett volna megvédenie, de magamra hagyott, majd egyenesen ordított rám később, ha bármit szerettem volna tőle, ami neki nem volt megfelelő (általában semmilyen kérés sem volt megfelelő), szinte halálfélelmem volt mikor vele beszéltem és kiabált rám, mert azt hittem, hogy el akar pusztítani. Kire számíthattam volna, ha nem rá?! Kire számíthat egy öt éves kisfiú, ha nem az apjára?! Soha nem ült le velem, mikor elment akkor sem, hogy azt mondja figyelj fiam, én csak anyád nem szeretem, de az apád vagyok és rám mindig számíthatsz, gondoskodni fogok rólad, vigyázok rád és mindig ott leszek, amikor szükséged van rám. Ez volt, ami hiányzott, a bizonyosság, hogy apámra mindig számíthatok. Őt hittem Istennek, majd emiatt egész lényem arról szólt, hogy féltem magától Istentől is. Minden, ami vele kapcsolatban meghatároz, félelemből fakad. Keresztény nevelést kaptam, hittanra jártam. Látom mit csinált az egyház ez alatt a hosszú idő alatt és mennyire nem az, amiről a Biblia és Jézus beszél. Pusztán a kárhozattól való félelem, ami mellette tart.
Anyám volt az egyetlen, akire számíthattam (és családom többi nő tagja, de akkor is anyám volt, akitől a legtöbb szeretetet kaptam). Mivel apám nem volt velem, ezért a nőkben (anyámban, akit most is nagyon szeretek és hálás vagyok neki, hogy felnevelt és olyan ember lettem, amilyen vagyok) kerestem Istent. Ezért ragaszkodtam annyira minden nőhöz, mert úgy éreztem, hogy csak egy nővel együtt tudok teljes lenni. A nőknek viszont férfire van szükségük és nem egy gyerekre. Magamban kell, hát megtalálnom Istent, hogy egészséges felnőtt férfivé válhassak.

Freud azt mondja, hogy a fiú gyerek öt éves kora körül azonosul az apjával (a férfivel, istennel), ha ez nincs, akkor mindig magán kívül fog bizonyosságot keresni, másokra figyelni, eszmékhez, ideákhoz tartani magát, ahelyett, hogy magában bízna és a saját értékrendje szerint cselekedne.

Harcosok klubja

Apánkban kerestük Istent. Amikor apánk elhagyott, mit tudtunk meg Istenről? Nem gondoltál még arra a lehetőségre, hogy Isten nem szeret téged? Sőt, ami egyenesen biztos: gyűlöl! Nem kellünk neki, és ő sem kell nekünk. A kárhozat és a megváltás csak kamu duma. Szóval Isten fattyai vagyunk? Nagyon helyes!

Sok nagy lehetőség, ami pocsékba megy. Az egész elkúrt nemzedék benzint csapol, kaját tálal vagy nyakkendős rabszolgának állt. Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, melózunk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk se helyünk. Nincs világháborúnk se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. De átvertek. Erre lassan rádöbbentünk, és nagyon, nagyon berágtunk emiatt.

Mert nem a munkád vagy, és nem is a bank betéted. Nem a kocsid vagy, és nem a tárcád tartalma. Nem egy menő ruha vagy. Egy bohóckodó ganajkupac vagy a világon. (Harcosok klubja)

Halálfélelem

Mikor hősünk rájött, hogy képes harcolni, kiállni magáért, a félelmek teljesen más értelmet kaptak. Könnyű dühvel és agresszióval leplezni a félelmeket, könnyű úgy bátornak lenni, hogy tudod, hogy van reggel, hogy lesz holnap. Mi van, ha viszont nincs?! Belement olyan dolgokba, amikből tudta, hogy kijön, de mi van a véglegesekkel? Mi van akkor, ha nincs tovább? Nem tudta, hogy készen áll-e még erre. Volt egy álma. Egy vonaton utazott, az úton egy teherautó állt, egy kamion. A vonat lefékezett, megállt és épp, hogy csak nem szaladt bele a kocsiba. Hozzáért és picit megtolta, de nem törtek össze, viszont jött a következő vonat. Az anyag egyre torlódott, hősünk ordított hátra, ordított a kezelőnek, hogy állj meg te állat, ha tovább nyomod, a teherautó feldől és rám esik. A kocsi tényleg megmozdult, felemelkedtek a kerekei és nagyon labilissá vált, kitöréshez közelivé. Hátra már nem mehetett, nem volt visszaút. A vasúti kocsik egyre csak torlódtak, beszorítva hátúlról, előlről pedig ott volt a ledőlni készülő teherautó. A tér egyre kisebb lett, egyre folytogatóbb. Elfogta a halálfélelem.

Volt egy másik álma is, ugyanazon éjjelen. Egy kutató telepen játszódott. Nagyon nyomasztó volt az egész. A mélyben volt, föld alatt, vagy talán még víz alatt is. Voltak csatornák is benne. Beszéltek benne franciául is. Volt egy nagy szörny, amit el kellett pusztítani, mert az emberiség létét fenyegette. Az érdekes az volt, hogy ezért még nagyobb szörnyeket teremtettek, amiket utána állítólag könnyebb volt elpusztítani. A fiú volt, aki lement a mélybe, hogy ezt megtegye. Vízben gázolt és rádión tartotta a kapcsolatot az egyik kutató nővel, aki látta a számítógépen, hogy amaz mit csinál és hol tart. Érdekes volt. Mintha az egész a Doom játékból jött volna elő. Szörnyeket ölt, majd egy olyan helyre jutott, ahonnan érezte, hogy már nincs kiút, a víz elöntött mindent, szörnyek jöttek mentek és arra vártak, hogy legyengüljön, de ő még mindig csak küzdött és ment előre, menekülve a halál elől. Egyszerűen valami belül nem engedte, hogy feladja, lehetett az élethez való túlzott ragaszkodás, a vélelem vagy csak kitartás, ami a küzdelemre sarkalta. Nem érezte viszont, hogy már lenne esélye.


Suati szerint: "Állj a kamion alá és hagyd, hogy megtörténjen!"

Mások

Egész életében másokra figyelt. Mindig félt, hogy rendben van-e a környezetével. Ha valaki megmozdult, ha valaki hangosabban beszélt, rögtön odafigyelt. Nézte, hogy baj van-e, hogy ő csinált-e rosszat, hogy lesz-e következmény. Mindig azt nézte, hogy a róla alkotott kép másokban szép legyen, mindig másokat figyelt, de azért, hogy tudja a másik még mindig szereti. Honnan tudhatnánk viszont, hogy mi van a másikban? Ha azt nézem, hogy a másik milyen vagy milyennek tekint, tulajdonképpen magamat nézem, hogy én, hogy látom magamat. Mindenki tapasztalata más. Ha magamról alkotok véleményt, akkor a saját tapasztalataim alapján teszem azt, a másik tapasztalatait nem ismerem, honnan tudhatnám hát, hogy mi van benne, mit érez és hogy tekint rám? Attól félt, hogy gyengének tartják, hogy unalmasnak vagy hülyegyereknek nézik. Úgy érezte, hogy mindenki ki akarja oktatni. Amikor dolgozott mindig félt, hogy kevésnek tartják, amit csinál, de tulajdonképpen ő tartotta kevésnek és félt, hogy ezt mások is észreveszik. Kevés volt az ereje, újra meg újra megerőltetni magát, napról napra a kötelezettségeket csinálni, végtelenül. Félt, a nőktől is, hogy kicsinek, gyengének, bénának, balfasznak tartják, félt, hogy a szeretett nő nem vonzódik hozzá, de csak azért, mert ő nem tartotta magát elég jónak, ő nem látta, nem érezte magát olyannak, amilyen lehetne.

A pusztítás

Érezte, ahogy megindul az energia mélyről valahonnan a gyomrából. Vad, iszonyú, ősi és hatalmas férfi energia. Pusztítás, ami nem volt semmi más mint a valóság. Nem kellett ordítania, nem kellett a falat, vagy a padlót vernie az öklével, nem kellett senkibe sem belekötnie vagy leordítania. Maga az iszonyú erő volt, ami átjárta. Megélte a dühét mint korábban sohasem. Rajta volt a pusztítás és a gyűlölet. Imádta a bosszút, egyszerűen lételemévé vált. A szenvedés, az alázás. Fizikai és lelki fájdalmat okozni, szenvedni látni a másik embert. Érezni, hogy miatta van az egész, hogy bármit büntetlenül megtehet, mert helyesen cselekszik. Érezni, hogy nincs együttérzés csak pusztítás és tiszta igazság. Mert, amit tesz az úgy jó. Itt volt az ideje, hogy ne rejtőzködjön tovább, hogy önmaga legyen és elfogadja, hogy aki erős, amiatt mások néha szenvednek. Megtörtént és a legszörnyűbb az volt, hogy élvezte. Minden egyes percét.

Félelem

A fiú felriadt álmából. Egész testében remegett. A rémálom érzése még mindig ott járt benne. Érezte a félelem áramlását. Álom és valóság között lebegett. A múlt árnyai, szellemei és démonai mindenhol megtalálták. El tudta őket folytani, de elmenekülni nem tudott előlük. Figyelte a saját légzését, a szívdobogását. A szíve majd kiugrott a helyéből. Mintha elektromosság szaladgált volna végig a bőrén, inkább alatta, a húsában. Nagyon hasonlított a dühre, de mégis más volt. Harcolt volna, de nem tudott kivel, menekült volna, de nem tudott hova. Csak feküdt mozdulatlanul és várta, hogy elmúljon. Amikor elment, szinte fájt, egy űrt hagyott maga után. Jobb volt félni, mint semmit sem érezni.

Amikor elönt az áradat

Felébredt... Az előző este csodálatos volt és most fizette meg az árát. Az elméje egy pillanatig még tiszta volt, majd hirtelen valahonnan mélyről sötétség tört fel. Mintha gátak törtek volna darabokra és a fekete víz áramlott volna be a réseken minden mást elmosva. Minden gondolat, minden korábban fontosnak hitt dolog kimosódott és elöntötte a félelem, a sötét folyó. Hiába próbálta megállítani, nem tudta bármennyire is akarta, ezt már nem lehetett elfolytani. Érezte, hogy a szíve hevesebben ver, hogy mindent elönt a szeretet lény iránti érzés. Viszont túl sok volt a félelem. A sötétség. Félt tőle, rettenetesen félt. Egyszerűen rettegett. Számára ez mindig fájdalommal járt. Ezt látta korábban, ezt tanulta és nem tudott mit tenni ellene. Nem tudta mit tegyen. Agyában algoritmusok sora rajzolódott ki, mint a Düne Mentátjaiéban. Kereste az utakat, hogy melyik az az irány, amerre tarthat. Kereste a kiutat, de saját maga elől vajon hova menekülhetett volna?! Ettől a naptól ez lett az élete. Agyában minden nap terveket szőtt, korábban is ezt csinálta, de most tízszer, százszor erősebben. Nap mint nap. Míg az elméje teljesen kiégett végül a kétségbeesés határára került, mindent megkérdőjelezve, cél nélkül, értelmetlenül. A problémákra nem volt megoldás, hiszen azok nem is léteztek. Csak az elméje foglalta le magát, mert nem ismert mást. Hogy legyen egy ember boldog, ha azt sem tudja mit jelent az? Csak egy lépés választotta el az őrülettől. Kérdés, hogy a határ melyik oldalán?!

Amikor hazaérsz

Ott ült a földön, nézelődött, unatkozott. Nem figyeltek rá, most sem. Úgy érezte, sosem figyelt rá igazán senki, amikor meg igen, úgy volt vele, hogy bár ne tették volna. A többiek szemlátomást jól szórakoztak. A pincér kihozta a teát végre, majd letette a szeparé közepén lévő kis asztalra. Ő most sem rendelt semmit, otthon egy itteni tea áráért két ebédet is vehetne. Furcsa volt neki, hogy átszokjon az itteni árakra, hogy ne állandóan a messzi múlthoz hasonlítsa azokat. A lelkében még mindig ugyanaz a kisfiú volt, aki régen. Akinek alig volt pénze, amikor pedig volt, azt is félretette, hogy valami nagyobb dolgot vehessen. Most ott ült ezek között az emberek között, és nem tudta hova tenni őket. Mikor először találkozott velük, a lelke mélyéről egy iszonyatos düh, féltékenység tört fel irántuk. A lazaságuk, a felhőtlen boldogságuk, a múltuk, a gyerekkoruk volt, amire vágyott. A szenvedések nélküli életük. Legalábbis azt hitte, hogy ilyenek. Az idő múlásával rájött, hogy ez is csak egy állomás az életében, amit ha megtanul kezelni tovább léphet. Viszont szeretett volna a társaság része lenni. Beszélgetni velük, nevetni, szórakozni. Mintha nem lenne holnap, nem lenne szenvedés, nem lenne felelősség. Egész életében olyan felelősséget cipelt a vállan, ami három felnőttnek is sok lenne, nem hogy egy gyereknek. Ott ült most is és arra várt, hogy végre a többiek figyeljenek rá kicsit, hogy tudjon ő is beszélgetni, hogy végre törődjenek vele, hogy őt is szeressék, hogy érezze a csoport része ő is. Látta, ahogy egyikük lassan a teáscsészéért nyúl majd áldozatként, picit a tálca sarkában lévő sárkánybéka teaistenségre önt. Hallgatta az egyik lány szövegét, olyan dolgokról beszéltek, amik őt egyáltalán nem érdekelték. Csak a figyelmükre vágyott. Nézte a többieket, a négy lányt, a fiúkat, ahogy nevetnek. Ő is közéjük akart tartozni és velük nevetni. Kétségbe volt esve és elege volt, majd hirtelen valami történt. Először életében emberek között. Életében először visszavette másoktól a figyelmét. Nézte a saját lábát, nézte a kezét, érezte, hogy ott van a testében, érezte, hogy megy el a figyelme arra, hogy mások odaadására vár. Befelé fordította a figyelmét hát, becsukta a szemét, hallgatta a háttérben szóló zenét, a meditációs zene lassú nyugodt hangzását, majd több mint húsz év után először végre önmagará figyelt. Picit így volt. Élvezte. Kinyitotta a szemét és fura dolgot látott. Az egyik férfi - Vidva, a bölcs, mint később megtudta ez a neve - őt nézte. Észrevette, hogy mit csinált. Látta Vidva szemében a felismerést. Látta, hogy tudja mi van benne. Ami még fontosabb volt, tudta, hogy tud segíteni. Hát így kezdődött. Ő vezette el a sakálhoz, aki elindította a férfivá válás utján. Amikor a tanítvány készen áll, mindig akad mester...

A Humor lépésenként

Bevezető

Itt szeretném összegyűjteni az ötleteimet, hogy hogyan tudják az emberek fejleszteni a humorérzéküket. Szerintem ez egy alapvető emberi tulajdonság és bárki képes javítani rajta, fejleszteni. Nem lesz mindenkiből humorista, de mindenki tud valamin nevetni. Szívesen várom erre a megjegyzéseket, észrevételeket, ötleteket.

Kreatív képzelet

Figyeld meg a körülötted lévő tárgyakat, egy asztalt, egy kanalat, egy lámpát. Nyilvánvaló, hogy ezeknek mi a rendeltetése, de próbálj meg rájönni, hogy mire lehetne még őket használni ezeken kivül. Csak gondolkozz és elmélkedj róla. Vajon mi az, amire még használhatod őket, minnél hülyébb, meglepőbb és oda nem illő dolgok jutnak eszedbe, annál jobb. Csak figyelj és kapcsold össze az összekapcsolhatatlanokat. Eközben egy kis betekintést is nyerhetsz a tudatalattidba. Valószínű, hogy olyan dolgokat fogsz találni, amik ott vannak elrejtve és azok egy része így felszínre kerülhet.

A meglepetés

A humor meglepő. Az agyunk állandóan számolja, hogy mi történhet a következő pillanatban. A humorhoz kiszámíthatlanság, ehhez pedig intelligencia kell. Ezért kell először a képzelet, hogy tágítsuk a tudatunkat, a látószögünket. Minnél több dolgot láttunk, minnél több dolgot tapasztaltunk, minnél többet gyakoroljuk, annál jobban fog menni.

A hármasok

Két dolgot összekapcsolni, megtalálni bennük a közöst nem akkora kunszt, a legtöbb ember képes rá és ilyenkor kúrva viccesnek hiszik magukat, de általában csak arogánsra és bántóra sikeredik a vicc, ha más ellen irányul vagy más esetben nem éri el a kivánt hatást. Három, amiben a harmadik rejtett, vagy teljesen oda nem illő, de valamiért mégis pont odavaló dologhoz viszont már sokkal nagyobb intelligencia és előkészítés kell. Figyeljétek meg, hogy ha van egy felsorolós vicc, általában három elem van benne, kettő az előkészítés, ami elviszi az elmét egy irányba és a harmadik a meglepetés.

A státusz

A másikat ki lehet gúnyolni, ki lehet nevetni, de a humor akkor az igazi, ha mindenki nevet rajta. Akkora igazság és őszinteség van benne, hogy senki sem tagadhatja és még az is kénytelen nevetni rajta, akit érint. A státusz a humor egy nagyon fontos része. Általában a humor tárgya, akin nevetünk, alacsonyabb státuszú. Kevésbé intelligens, ügyetlen, állandóan hülye helyzetekbe kerül, vagy túl tökéletes és néha hibázik, de akkor nagyot. Természetesen akkor az igazi, ha mindenki tud magán nevetni és nem veszi annyira komolyan magát, aki máshogy tesz, az megakasztja a humor lehetőségét és ellenszenvet, dühöt szül. Csak lazán. Ez csak egy játék. Jobb az olyan emberekkel kicsit finomabban, akik nem értik, de természetesen őket sem kell kihagyni a jóból.

Bátorság

Érezni kell, meddig lehet elmenni és mi a vicces és mi a sértő. Általában a legviccesebb valahol a kettő határán van, ráadásul egy nagyon érzékeny témában. Apróságokról mindenki képes viccet kovácsolni, de ahhoz, hogy kockáztassuk a másik sértődöttségét, főleg, ha az egy idegen és veszélyes lehet, már bátorság kell. Egyszer egy ember azt mondta nekem, mikor még nagyon érzékeny voltam, hogy okés, megpróbálhatom, de számomra ez még olyan lesz mint orosz rulettezni, hiszen annyi sok törésem van, hogy ha a másik visszareagál valószínű, hogy egy nagyon érzékeny pontot fog megérinteni. Szóval többek között ezért kell hozzá bátorság és mellé hatalmas figyelem a másikra és kevesebb merevség magunk felé. Ez csak játék!

Düh, agresszió, kegyetlenség, szarkazmus, irónia

A humor egy bizonyos formájában szolgálhatja az agresszió levezetését is, ott, ahol a tényleges agresszív viselkedés (mint a legtöbb szociális környezetben) nem megfelelő. Ezekben a helyzetekben a humor szolgálhat fegyverül a feszültség enyhítésére. A humor kegyetlen. Ez így van, mindig van egy irány, ahova a gúny, a szarkazmus az irónia tart. A sértődöttség nem jó válasz erre. Az energiát a legjobb visszafolyatni, humorra, humorral reagálni, vagy elfogadni játéknak és nevetésben kiengedni. Az egyetem alatt volt egy szobatársam, akitől nagyon sokat tanultam. Nagyon jó humora van, játékos. Én egy nagyon zárt, sértődékeny ember voltam. Az ő játékos viselkedése azonban, még engem is megenyhített. Figyelni kell azonban a másikra, nem szabad átesni a ló túloldalára. Egy témában itt is maximum három viccet süssünk el, mert utánna már szemétség és nem humor.

Humoros barátok (Mastermind group)

Napoleon Hillnek van egy könyve, arról ír, hogy a körülöttünk lévő emberek gondolkodásmódja mekkora hatással van ránk. Osho, egy húszadik században élt lelki vezető és a jóga tanítóm is azt mondja, hogy a körülöttünk lévők energia szintje nagyban hatással van a miénkre. Mind össze vagyunk kötve. A humor és a jobb élet fejlesztésének egyik legjobb módja olyan barátokkal körülvenni magunk, akik boldogok, jó kedélyüek és szerintünk viccesek. Ez számítónak hathat, de aki tanulni és fejlődni akar, annak meg kell tennie bizonyos dolgokat. Ebben persze benne van az is, hogy a negatív, humortalan emberek lassan le kell választanunk magunkról, de a fejlődés áldozattal jár.
Figyeld meg min nevet a közösség, mi az, amit a humoros ember csinál, hogy nevetünk vele és nem rajta. Más az alázat és más a megalázkodás. Az utóbbit jobb elkerülni. A környezet egy nagyon fontos elem. Vedd körbe magad minnél több olyan emberrel, akit te viccesnek tartasz!

A karakter

A humor 90%-ban a karakter és az ő viszonyulása a világhoz, a maradék 10 csak a körítés. Ha valaki szeretne viccesebb, humorosabb lenni, először önmagát és a világról való nézeteit kell rendbe tennie. Csak az tud igazán vicces lenni, aki önmagát adja. A környezete ismeri, tudja milyen. Persze vicceket mindenki bemagolhat, meg lehet tanulni algoritmusokat rá, de a spontán interakciók a hirtelen humor, ami az igazi nevetést adja már teljesen más. Teljes embernek kell lenni ahhoz, hogy ha igazán nevettetni akarunk. Akit a téma igazán érdekel, foglalkozzon egy kis pszichológiával, szociológiával, önfejlesztéssel (Napoleon Hill, Dale Carnegie, Melvin Herlitzer, David DeAngelo, stb.) és keleti filozófiával. Ha valaki már önmaga és ezek után játszik szerepet, szándékosan a környezetének ez nyilvánvaló lesz és ebből alapból következhet a humor és a nevetés

A szünet, a várakozás és a poén

Egy viccnek mindig két része van, a bevezető rész és a poén. A kettő között kell, hogy legyen egy kicsi szünet, mindig. Spontán humornál a bevezető rész adott, a mi gyors reakciónk pedig maga a poén. Ilyenkor a hallgatóságban, a társaságban van egyfajta várakozás, hogy jaj, most mi fog történni, vajon mi lesz, az agyuk készen áll, már számol. Ilyenkor, ha a poén jó, meglepő és jól odavág, akkor a várakozás nevetésben tör ki. Ha a poén nem sikerül, akkor pedig csalódottságba torkollik (a poént mondó részéről, ilyenkor megfagyhat a levegő, de barátkozzunk meg vele és legjobb túl lépni rajta, mintha mi sem történt volna). A szünet tehát azért kell, hogy érzelmet, várakozást váltson ki, amiből majd a nevetés kövekezik.

Őszinteség

Az őszinteség a humor lényege, amit mondunk, annak legyen mindig igazságtartalma. Lehet, hogy nem teljes igazság, mert csak annak egy részét mondjuk ki, de nagyon fontos rész. Például lehet azzal is játszani, hogy valakinek a féligazságot mondjuk el, miközben annak meséljük a storyt, aki a teljeset ismeri. Vagy annyira őszintén szarkasztikusak vagyunk, hogy nem lehet érteni, hogy lehet valaki ilyen szemét (kérdem én, látni az őszinteséget, az igazságot, a valóságban élni, szemétség-e?). Ehhez is bátorság kell ám és meglepetés. Vigyázni az egyensúlyra, hogy ne sértő legyen, hanem meglepő és humoros.

From Professor Mel Helitzer

"One day a donkey fell into a well. The farmer couldn't get him out, so
he knew he had to cover him up. He called in his neighbors, and they all
started to throw dirt down the well, but instead of burying the animal,
the donkey would shake the dirt off and take a step up. Pretty soon, the
pile of dirt got so high that the donkey stepped over the edge of the well.
Moralists use this story to preach that all our troubles can be stepping
stones, that we shouldn't give up; instead shake it off and take a step up.
Comedians, however, note that as soon as the disdained donkey got to
the top he ran over and bit the farmer. Their moral is that if something
goes wrong, try to cover your ass. It can come back and bite you."

Síhétvége

A cég, ahol dolgozom, elvitt minket 4 napra svájcba egy síhétvégére, Davosba. Zürichtől két órára van autóbusszal. Gyönyörű hely, hatalmas hófödte hegyek, óriási fenyőfák, bátor mókusok. Az egész úgy, ahogy volt fantasztikus volt. Elmentünk szánkózni. Ez így nem tűnik olyan nagy dolognak. Ez előtt maximum öt métert, ha csúszhattam szánkóval, vagy pedig a tesómmal húztuk egymást régen mikor kicsik voltunk és nagy volt a hó. A legtöbb ember így képzeli el a szánkózást, köztük voltam én is korábban. A véleményem akkor kezdett el megváltozni, mikor odaértünk a három és fél kilóméteres pályához. Bementünk, hogy szerezzünk szánkót és az alak, akitől béreltük mondja: "Sok szerencsét!", felnézek rá, kérdem: "Szükségünk lesz rá?!" Néz rám, egy sunyi, kárörvendő mosoly jelenik meg a szája sarkában, majd bólint egyet. Csak poénnak vettem és még mindig nem gyanakodtam. A kollégámmal beültünk a kabinba, ami felvitt minket a csúcsra a kötélpálya segítségével. Egész idő alatt fényképeztem és nézelődtem. Nagyon lelkes és boldog voltam. Annyira szép volt. Mikor felértünk sorban egymás után indultunk el négyen. Itt kezdődött a durvaság. Rettenetesen gyors volt. Meredek. A hó a pofámba csapkodott, a bakancsom tele lett vele. Úgy sűvitett az előttem lévő arc mögött a hó, mint a Forma 1-ben az esős pályán az autók mögött. A gáz csak az volt, hogy mind az arcomba. Mindezek ellenére annyira élveztem mint semmi mást korábban. Kiabáltam, nevettem. Néhányszor leestem. Egyszer az volt, hogy lecsúsztam a kanyarban a szánkóról, én megálltam, de a szánkó tovább csúszott. Én meg szaladtam utána, de esélyem sem volt elkapni. Az előttem lévő kollégámat kezdte beérni, mert magában gyorsabb volt, mint az emberrel együtt, aki fékezett. Jött a kanyar, a haver fordult balra a szánkóm pont akkor érte utol és oldalról telibe találta. Leesett, majd az ő szánkója csúszott tovább és neki kellett szaladnia. Szóval nagyon izgalmas volt. Egyszer belementem egy lyukba, pont egy kanyar előtt és nem bírtam fékezni. Egy pillanat alatt eljutott az agyamig, ha nem csinálok valamit ebből nagyobb baj lehet és levetettem magam a hóra, csúsztam egy kicsit, de nem lett bajom. A szánkó viszont kirepült a kanyarban és vagy húsz métert repült le az igen csak meredek lejtőn. Le kellett másznom érte az egy méteres hóban. Az utánnam lévőknek nagyobb szerencséjük volt, nekik sikerült korábban megállniuk, de néztek le rám, hogy mi a fenét csinálok lenn a hóban. Röhögő görcsöt kaptam és végig nevettem. Mondták, hogy bolond vagyok, de ők is jót nevettek. Sok képet csináltam és még nagyon sok minden történt, de egyenlőre csak ennyit akartam erről írni. Nagyon élveztem és egyértelműen megérte :)

Perverts and the Internet: Reaction

No, ez a hétvége jól kezdődik. Egy tök ismeretlen idősebb alak, beírt egy megjegyzést az egyik viccemhez, ráadásul angolul: "have a good weekend", tök jó, a vicc magyarul volt, a megjegyzés angolul. Azt sem értem, hogy egyáltalán mit keresett a blogomon. Hehe, biztos beírta a keresőbe, hogy: "Find people that have sex with goats that are on fire".

Megjegyzés: A keresés nem a szexuális beállítottságaimra utal, ha nem érted a poént, nézd meg a Maximus Jokes link alatt a Perverts and the Internet című bejegyzést.

Alkalmazott mechanikai matematika, kizárólag erôs idegzetűeknek (!!!!!)

Tudjátok-e, hogy mitől zakatol a vonat? Mert én igen! Figyeljetek!

Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell vizsgálnunk a
vonatot. Miből is áll a vonat? Van egy mozdony, és van sok (vagy csak
egy) kocsi. Namármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok, így
elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hanyagolhatjuk. Ha
megnézzük a kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatolás
szempontjából, így elég egy kocsit megnézni, a többit
elhanyagolhatjuk. De miből áll egy vagon? Van egy felső (utas, vagy
rakodó) rész, és van az alsó rész, azaz az alváz. A felső rész ugye
nem zakatol, tehát ezt el is feledhetjük, elegendő az alsó részt
vizsgálni. Az alsó rész felépítését tekintve áll egy alvázból, és a
kerekekből. Innen az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem
kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket. Kerékből is van azonban
egy vagon alatt 4 pár, amelyek mindegyike egyformán viselkedik
zakatolás szempontjából, tehát elegendő egy párt is megnéznünk, a
többivel nem foglalkozunk. Egy pár kerék felépítését nézzük meg! Áll
magából a két kerékből, és van a tengely. A tengely viszont nem
zakatol, tehát elhanyagolható. Marad két darab kerék, ami viszont
megint teljesen egyforma, így az egyiket elhagyhatjuk. A továbbiakhoz
kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket! Az kör alakú! A
kör területét úgy számítjuk ki, hogy r^2*Pí (r a négyzeten szorozva
Pí-vel). A képletből a Pí=3,14, ami nem zakatol, tehát nem
foglalkozunk vele tovább. Az r az a sugár, ami mivel állandó, így
megintcsak nem zakatol. Mi maradt meg? Hát a NÉGYZET! És ahogy ez a
négyzet billen egyik oldaláról a másikra, na ATTÓL szól a vonat kereke!

A kis makacs

Kis gyerekként rettenetesen akaratos és makacs voltam. Nem mintha most nem az lennék, de egy gyerekhez képest nagyon öntörvényű lehettem. Három érdekes történetet tudok erről mesélni.

Az első akkor esett meg mikor a szüleim építkeztek. Furcsa, hogy emlékszem rá, hiszen csak 3-4 éves lehettem, de nagyon fogékony voltam. Ők káromkodtak össze-vissza, munkások, akikkel az apám együtt ivott. Mondták mondjam ezt, mondom "NEM!" mondták mondjam azt, mondom "NEM!!!", mondják mondjam amazt az eredmény ismét "NEM!!!!!!". Képzeljetek el pár rendkivül intelligens piás embert, ahogy egy kis gyerekkel vitáznak, aki egyszerűen nem hagyja magát.

A nagyapámék tanítottak írni. Még mielőtt óvódába jártam volna. Emlékszem a 2-el és az 5-el problémáim voltak. Mindig összekevertem őket, fejjel lefelé írtam, vagy hosszanti irányban tükörképszerűen. Anyám próbált segíteni és megmutatni, hogy hogy írják, de annyira hittem az igazamban, hogy nem hagytam magam. A makacsság gyakran értelmetlen, ha nem biztos tényekre alapul.

A legjobb akkor esett meg, mikor a nagynénémékkel sétáltunk a városban. Akkor 3-4 éves lehettem. Megálltam egy kirakat előtt, ahol játékautók voltak kirakva. Imádtam őket, ma is imádom a kocsikat, a motorokat, a műszaki cikkeket. Ott álltm és csak néztem őket. A nagynéném akart továbbmenni, megfogta a kezem és húzott magával, én nem hagytam, kirántottam a kezem. Csak ott álltam és néztem a kis autókat. Ő mondta, hogy ha nem megyek vele, otthagynak. Azt hitte, hogy megijedek vagy mi :) Aztán tényleg otthagyott... Nem nagyon érdekelt, csak álltam ott és néztem az autókat. Pár perc múlva ő szaladt vissza ijedten, miközben én csak álltam ott és nem izgatott semmi sem. Még öt éves sem lehettem...

A Csillag és a tanárnő

Egyik haverom mesélte, hogy ismer egy tanárnőt, aki különórákat tartott a Csillag börtönben. Köztörvényes bűnözőket tanított. Szegény nem bírt a táblára írni, mert óra közben egyik kezében a gáz sprayt tartotta, a másikban a riasztót, amivel az őröket hívhatta. Semmi rács nem volt közte a tanítványai között. Mesélte a haver, hogy a diákok elvették néha tőle a riasztót és óra közben labdáztak vele, mármint a riasztóval és nem a tanárnővel és csak az óra végén adták vissza neki.

Dear Diary

Voltunk Szilárdéknál egyik este, ő az egyik volt szobatársam az egyetemről, jó barátomnak tartom és nagyon bírom a humorát. Többen voltunk, hat vagy hét ember. Régen láttuk egymást, beszélgettünk, hülyéskedtünk. Akkor kezdtem el írni a történet naplómat, persze akkor még papírra, egy jegyzetfüzetbe. Néha mikor valaki valami jó poént bevágott, kénytelen voltam leírni. Szilárd nézte egy darabig, nézte, majd nem bírta ki és beszólt, hogy mit csinálok?! Nem készültem fel a kérdésre és mondom:
- Naplót írok.
- Milyen naplót vazze? - kérdi - Talán azt írom, hogy "Dear Diary! A Szilárd nagyon gonosz velem. Már megint beletaposott az érzéseimbe és ez nagyon fáj nekem... Ráadásul féltékeny is vagok rá, mert annyira jóképű."
- Igen, - mondom - és még a lába is szőrösebb mint az enyém...

A lényeg viszont, hogy megfogott, amit mondott. A blog célja két dolog lenne. Vicceket és humoros, érdekes történeteket kezdtem el gyüjteni, azért, hogy megtudjam mi az, ami képes feldobni a hangulatomat és mi az, amin nevetek. Lehet, hogy néha alacsonyabb energia állapotomban filozofálni is fogok, de igyekszem, hogy ez ritkán történjen meg.

A bolond cigányasszony

Valamelyik nap utaztam a metrón. Nyugodtan ültem, nézelődtem. Tiszta feketében voltam. Fekete nadrág, fekete cipő, fekete pulóver, fekete kabát. A kabátom gallérja, magasított. Úgy néztem ki mint valami gonosz uralkodó a középkor legméllyéről. A másik oldalon, majdnem szemben, ült egy idősebb cigányasszony. Észrevettem, hogy nagyon ijedten tekintget felém. Mint, aki rettenetesen megijedt. A kezét a szájára tette és szörnyűlködve nézett rám. Én tudomást sem vettem róla, elég sok mindent láttam, már megszoktam a bolondokat. Viszont ekkor történt valami nagyon meglepő! A metró megállt, a nő hirtelen felugrott és elkezdett rám valami furcsa rontás elhárító mondatokat kiabálni, újjait keresztbe téve, mintha valami vámpír lennék, akitől így talán megvédheti magát. Az ajtók kinyíltak, ő kirohant, mintha puskából lőtték volna ki, úgy elviharzott. Én csak ott ültem, nyugodtan, mintha mi sem történt volna. Szemben ült egy fiatalabb fickó, elég meglepődve nézett rám, én elmosolyodtam és unottan megvontam a vállam. Meg esik...

You become what you think about...

Napoleon Hill wrote a book called Think and Grow Rich. This book is about successful people. He talks about a principle called the mastermind group. If you have any negative people around you, they will affect your life, luckily if you have positive people, they will affect your mind, too. Your unconsciousness believes everything to be true what you think about. Most of the things what is in our mind, first it was in one or more of our five senses. So many of the things inside came from the outside, from other people. Choose consciously your friends, the place where you live, your whole environment. It will be effective in the long term. Never settle down for anything. Remove negative people from your live, spend as little time with them as you can, catch them at their best. Find positive friends who are optimists and treat you with respect.

Ki vagyok és hova tartok?!

Ma lettem 25 éves, a Lala felnőtt :)
Az emberek mindig tudni akarják, kik ők, hogy illenek a környezetbe, mit várhatnak maguktól és mit a többiektől. Sajnos, vagy talán inkább szerencsére, ahogy Popper Péter mondta egy előadásán, amit szerencsém volt élőben meghallgatni: "Nincs bizonyosság". Nagyon sokszor hallottam barátaimtól, hogy "Csak legyél önmagad!" vagy, hogy "Legalább önmagát adja." Badarság. Mind egyek vagyunk, mind egyformák. Tedd fel magadnak a kérdést: "Ki vagyok én?!" Azt mondod programozó vagyok vagy tanár? Hiszen ez csak a munkám. Azt mondod anyám vagy az apám fia?! Hiszen ez egy kapcsolatom egy másik emberrel. Én független vagyok, egyedülálló és mégis egy a többivel. Azt mondod a feleségem férje, a férjem felesége?! Ez ugyanaz mint az előző. Azt mondod magyar vagyok, szerb vagyok, német vagy angol? Ez csak egy csoporthoz való tartozást mutat meg. Azt mondod férfi vagyok?! Az vagyok, de a felszín alatt ez is csak a kapcsolatomat határozza meg a többi fajtársammal. Mégis talán ez áll a legközelebb az igazsághoz. Városokat építünk, üzleteket, autókat hajtunk, közben azt sem tudjuk kik vagyunk és hova tartunk. Tedd fel magadnak a kérdést: "Ki vagyok és hova tartok?!" Ha képes vagy erre válaszolni, már is sokkal többet tudsz mint az emberek 90%-a.
Azt hiszed az vagy, amit érzel vagy, amit most gondolsz?! Vajon hány százaléka gondolataidnak a sajátod és hány a környezetből való?! A többi ember hatással van ránk. Azt mondod ez vagyok, mert ennek érzem magam?! Mi van ha semmit sem éreznél? Mi van, ha nincs több gondolat, nincs több érzés, nincs több belédrögződött idea, előitélet, amit gyerekkorodtól fogva, a környezet, a család, a barátok nekünk adtak?! Gondolatok, érzések, viselkedések nélkül is önmagad vagy! Mind üresek vagyunk...

Malacság Kanadában

Van egy ismerősünk, akinek a testvére Kanadában él. A férfi elutazott a családjával, hogy együtt tölthessék a karácsonyt a testvérével. Szerette volna meglepni őket finom malacpecsenyével, de a repülőre nem vihetett fel nyers húst. Mikor Kanadába értek, körbe járta a henteseket, hogy egy egész malacot vegyen, amit este meg akart sütni a családnak. Egész malacot viszont sehol sem árultak. Nagyon szerette volna meglepni a testvérét és szomorúan járta az utcákat, mikor meglátott egy kisállat kereskedést. Ott végre talált élő malackát. Szépen kiállították neki a számlát, majd fogta a malacot, hazavitte és este megsütötte. A testvére nagyon megörült és a meglepetés igazán jól sikerült. Igen ám, de két vagy három nap múlva kijött az állatorvos a kisállat kereskedés tulajdonosával, hogy megnézzék az állatot, kötelező volt beoltani. Nagyon meglepődtek, hogy malacnak se híre se hamva. A vége az lett, hogy beperelték őket, majd a biróság fél évi pszichológiai kezelésre itélte a férfit, aki levágta a házikedvencet.

Első lépések

Pár ember adta az ötletet, hogy blogot készítsek, először is Ducy (Brasnyó Zoltán azaz Noir -> http://noirsthoughts.blogspot.com), másodszor a Californication film főszereplője és David DeAngelo által ajánlott könyvek az önfejlesztésre. Köszönöm Aeonnak, hogy segített őket megkeresni.